Egyre több diák vállal munkát annak érdekében, hogy egy-egy fesztiválbérlet, koncertjegy árát előteremtse, vagy a tandíját, albérletét finanszírozza. Ahhoz azonban, hogy a munkaerőpiacon a diákok is magabiztosan mozogjanak és helyzetükkel a munkáltatók ne éljenek vissza, nem árt, ha tisztában vannak az őket megillető jogokkal. De nézzük a témával kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdéseket.
(kép forrása: http://ingyen-hatterkep.hu)
Ki lehet munkavállaló?
Ma Magyarországon munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte, illetve az iskolai szünet alatt az, aki a 15. életévét betöltötte és nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A fiatal munkavállaló (18 év alatti) munkavégzéséhez a törvényes képviselője (szülő, gyám) hozzájárulása szükséges.
Tanulmányait szüneteltető hallgató vállalhat-e diákmunkát?
Egy 2015 nyár elején megszavazott törvényi módosítás nagyon fontos újítást hozott a diákok életében. Eszerint már a „passzív” főiskolai és egyetemei hallgatók is vállalhatnak munkát az iskolaszövetkezetek tagjaként.
Kell-e írásbeli munkaszerződést kötni, be kell-e jelenteni a diákot a NAV-hoz?
Számos esetben előfordul, hogy a munkáltatók nem kötnek írásbeli munkaszerződést a diákmunkát vállalókkal vagy nem jelentik be őket a hatóságokhoz. Munkaszerződés és bejelentés hiányában azonban nincs arra garancia, hogy a munkát végző diák a hónap végén megkapja az őt megillető munkabért.
A szomorú gyakorlattal ellentétben azonban a törvény alapján kötelező a munkaszerződés írásba foglalása és a munkavállalók bejelentése az illetékes hatóságokhoz. A munkaszerződésben a személyes adatokon kívül mindenképpen rögzítsük a munkáltató adatait, a munkakört, az elvégzendő munkát és a munkabér pontos összegét.
A diákokra is vonatkozik a „minimálbér”?
Természetesen a diákmunkát vállalók részére is kötelező legalább a „minimálbér” – vagy időarányos része – megfizetése munkájuk ellentételezéseként.
Jár-e szabadság a diáknak?
A gyakori tévhitek közé tartozik, hogy a munkát végző diákok számár nem jár szabadság. A törvény értelmében azonban a szabadság minden munkavállalónak jár, sőt a fiatal munkavállalót az alapszabadságon kívül még pótszabadság is megilleti.
A 18. év alatti munkavállaló más bánásmódban részesül?
A fiatal munkavállalókra a törvény kedvezőbb szabályokat határoz meg. Például
- számukra éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
- napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet,
- munkaközi szünetük hossza magasabb, mint a felnőtteké (30 illetve 45 perc)
- napi pihenőidejük (azaz a két munkával töltött nap közti időintervallum) legalább 12 óra kell, hogy legyen,
- részükre évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
Tapasztalatok szerint az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavállalás sokkal biztonságosabb a diák munkavállalók számára. Ekkor az adott diák a diákszövetkezettel létesít munkaviszonyt írásbeli szerződés alapján, így munkabérét is a diákszövetkezet fizeti meg részére.
Természetesen a diákoknak is van 16 %-os személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségük, mellyel kapcsolatos teendőket iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetén a szövetkezet elvégez a diák helyett, és az adó összegét a szövetkezet utalja a NAV részére. A személyi jövedelemadó bevallást a diáknak is ki kell töltenie, melyben a szövetkezet általában segítséget nyújt.
Abban az esetben, ha egy diák nem iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, akkor a diákra hárul az a feladat, hogy az adó megfizetéséről és az SZJA bevallás kitöltéséről gondoskodjon.
A diákmunkák piacán jelentős vonzóerőt jelentenek a multik, hiszen ezen cégek rugalmas munkaidőt és képzéseket nyújtanak a diákoknak, sőt sok esetben a munkavállaló kiemelkedő tanulmányi eredménye esetére ösztöndíjprogramot is biztosítanak.
Amennyiben tehát a diákok a fentieket szem előtt tartva vállalnak munkát, úgy elkerülhetőek a későbbi kellemetlenségek. A munkakereséshez mindenkinek sok sikert kívánok!
