Valljuk be, a facebook életünk szerves részévé vált. Naponta többször megnézzük a közösségi portálon, hogy mi történt ismerőseinkkel, ki milyen új fényképet vagy videót posztolt magáról. Sok felhasználó kényszeresen megosztja élete minden mozzanatát az üzenőfalán, bele sem gondolva abba, hogy ezzel esetleg törvényt sért. Mert hát a feltöltött képeken, videókon általában nem csak az adott személy szerepel, hanem ott vannak rajta barátai, családtagjai. Sőt, sokszor akár egy ismeretlen személy is „belegyalogol” a képbe, vagy épp olyan tevékenységet végez, vagy olyan helyen tartózkodik, amelyről nem akarja, hogy kiderüljön. Például épp szerelmi légyotton van, de nem a párjával…

Nagyon fontos tehát, hogy a fotók feltöltése és megosztása során körültekintően járjunk el, hiszen mindenkinek joga van ahhoz, hogy róla kizárólag az engedélyével készüljön fénykép vagy videó illetve, hogy ezen felvételek kizárólag az engedélyével kerüljenek felhasználásra a közösségi porálokon is. Gondoljunk csak bele, hány olyan rosszul sikerült fénykép van rólunk, amit nem szeretnénk, ha mások látnának, mert azon nem jól áll a hajunk vagy öltözetünk nem megfelelő stb.

Az új Ptk. jelentős változást hozott ezen a téren (is), mert úgy fogalmaz, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

Kép forrása: http://ingyen-hatterkep.hu/

A facebookos példánknál maradva, a fenti törvényhely tehát azt jelenti, hogy nem csak, hogy fénykép nem készülhet rólunk az engedélyünk nélkül, hanem azt is, hogy egy hozzájárulásunkkal készült fényképet a beleegyezésünk nélkül más személy nem tölthet fel a facebookra, sőt, az általunk feltöltött fényképet nem oszthatja meg és más módon sem használhatja fel.

Számtalan esetben előfordul, hogy tinédzserek egy olyan általuk viccesnek talált fényképet töltenek fel osztálytársukról, mely a képen szereplő diákra nézve kifejezetten hátrányos, „égő” vagy akár megalázó. Ismerünk jó néhány olyan esetet a tengeren túlról, amikor egy-egy ilyen fénykép közzététele és az arra érkezett kommentek hajszoltak öngyilkosságba tiniket.

Néhány hónapja nagy botrányt kavart az a fiatalember, aki ex-barátnői intim fényképeit „szedte csokorba” és tette fel őket egy kifejezetten erre a célra létrehozott honlapra, ahol férfitársait is hasonló magatartásra buzdította.

Magunk is tehetünk az ellen, hogy a facebookra általunk feltöltött képeket mások ne használhassák fel. Saját magunk védelme érdekében javasolt, hogy a facebook profilunkat úgy állítsuk be, hogy csak ismerőseink láthassák a fotóinkat, és hogy az engedélyünk nélkül ne lehessen minket megjelölni fényképeken.

Néha azonban ez sem elég. Németországban történt meg az az eset, amikor egy nemi erőszak miatt elítélt férfi feleségének facebookos fényképei kerültek be a sajtóba. A hölgy nem értette, hogy ez hogyan történhetett, hiszen a beállítások szerint fotóit csak az ismerősei láthatják. Az eljárás során derült ki, hogy egyik ismerőse letöltötte az adott fényképeket majd eladta egy bulvárlapnak.

Na de mit tehetünk, ha rólunk engedély nélkül készítenek fényképet vagy fényképünket az engedélyünk nélkül felhasználják?

2015. április 2. óta a törvény lehetőséget biztosít a hatékonyabb fellépésre egy gyorsított eljárás keretében. Eszerint a törvényi határidőt betartva (30 nap) írásban kérhető a készítőtől/felhasználótól a képmáshoz és hangfelvételhez való jogunk tiszteltben tartása és ennek jogorvoslata.

Kérhetjük például, hogy képei közül távolítsa el a rólunk készült fényképet; a facebook üzenőfalán kérjen tőlünk bocsánatot azért, mert előnytelen képet tett közzé rólunk (természetesen csak akkor, ha ezzel nem kerülünk még „cikibb” helyzetbe, de még így is figyelve a Streisand-effektusra); véglegesen törölje adathordozóiról a rólunk készült fotót; vagy az adott fényképről távolítson el minket stb.

A felszólításnak tehát mindenképpen írásban kell történnie, a könnyebb bizonyítás érdekében ajánlott-tértivevényes levél formájában. A felszólító levélben naptári napokban meg kell határozni azt a határidőt, melyen belül a jogsértő személy eleget tehet a felszólításban foglaltaknak.

Amennyiben felszólításunknak a megadott határidőben a jogsértő személy nem tesz eleget, úgy 15 napon belül pert indíthatunk képmáshoz és hangfelvételhez való jogunk érvényesítése iránt. Ezzel a perrel párhuzamosan (illetve ezen per helyett) pert indíthatunk személyiségi jogunk védelme iránt, ahol kérhetjük továbbá, hogy a jogsértő a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át nekünk. A németországi esetnél maradva például kérhetjük, hogy a facebook fotókat a bulvársajtónak eladó személy fizesse meg részünkre azt az összeget (és annak hozadékait), melyet a fotókért cserébe kapott.

Ezen túlmenően sérelemdíjra is igényt tarthatunk. Ez minden esetben kérhető, amikor valaki az engedélyünk nélkül készített vagy használt fel rólunk bármilyen felvételt. A sérelemdíj összegét a bíróság állapítja meg.

Az új törvényi szabályozással szemben sajtófotósok és magánnyomozók is nemtetszésüket fejezték ki, hiszen szakmájukból adódóan életszerűtlen az, hogy minden általuk készített fényképen, videón vagy hangfelvételen szereplő személytől engedélyt kérjenek a készítésre és felhasználásra. Sokan pedig attól tartanak, hogy az új törvényi környezet perek tucatjaihoz vezet, mert egyes emberek a könnyű pénzszerzés lehetőségét látják benne. Az ilyen perekben eljáró bírók nehéz feladat elé néznek.

Én pedig érdeklődve várom a születendő extrém jogeseteket, hogy okulásképpen megírjam a blogon.